Igen, ezen a részen nagyon látszódott, hogy a dalok köré építettek egy sztorit, mert kissé erőltetettnek tűntek a látomásokban felbukkanó dalok...Furcsálltam, ahogy gyorsan kiemelték Britanny-t...a lyukas fogakkal mag a nevével...így adva neki lehetőséget az éneklésre. Végre feltűnt viszont Emma, akinek mindig örülök, a fogdoki is szimpatikus, és noha igen, Rachel mindig alakít valami extrémet, de a végére úgymond észhez tér. Nem tudom, én bírom a karakterét, nem amiatt, amiket elkövet, hanem összegészében, pozitív és negatív tulajdonságaival együtt. Quinnél majdnem megijedtem, hogy visszatér az eredeti karakteréhez, de szerencsére megbeszélt volt..., kifejezetten szerettem az ő fejlődését, változását az első szezonban. Az első évados szituáció ismételgetés már pengeélen táncol nálam...jó lenne, ha továbblépnének. Összességében a dalok vitték volna előre az epizódot, viszont mivel Britanny nem a kedvencem, az ő előadásai nálam "elmentek", a Baby one more time-on mosolyogtam, Rachel-el úgy érzem elfogulttá váltam, és a Toxic valamint a legutolsó szám az, amik tényleg jók voltak még nagyon. 5/3 pont most
Home 
Kíváncsi vagyok már rá! És szinkronban is leszünk, rögtön! Jövő hétvégén a harmadik részt már csak pár nap késéssel fogjuk megnézni:)
